Mikrotársadalom

Meghalt a cicám. AZ én kiscicám. Kicsi drága cicám. És az én lelkiismeretemen száradt. Az a rémképzetem támadt, hogy annyira hiányoztam neki, hogy bánatában...MIATTAM...megöltem. Imádtam őt, de undorítóan hangzik, annyira nem készültem ki tőle. Nem kellett itthon lennem, és…

Egy barátom hívott fel aznap este, hogy megvannak a ponthatárok...nem volt nagy meglepetés, tudtam már rég, hogy most sikerülni fog. Mindenki örült, én sírtam. Az okát nem tudom. Hm. Talán el kellett búcsúznom egy évek óta létező álomvilágtól, mert ez attól az estétől fogva…

Max ponttal vettek fel a fősulira. Rögtön az első félévben évfolyamelső lettem.Emlékszem, minden vasárnap megfogadtam, hogy a héten semmit sem fogok enni. Csütörtökig bírtam...a hét többi napján ettem...és hánytam. Barátokat alig találtam, nem volt közös a célom velük.Mert…

...aztán már nem csak a suliban, a tanulásban akartam a legjobb lenni...a legszebb akartam lenni, a legvékonyabb, a társaság középpontja...s mindent elértem, amit akartam. Csak nem mindig találtam el a helyes eszközöket, és -azt mondanom sem kell, hogy ezután már semmi sem tudott…

Vannak emberek, akik a mának élnek, arra mennek, ahova a szél fújja őket..azt csinálják, amihez épp kedvük van, és büszkék erre. "Egyszer élünk"-mondják. Boldogok.Engem a maximalizmusra neveltek. Sosem volt elég a 4-es. "Ha még egyszer elolvastad volna, 5-öst kaptál…